Lánc
Itt az idő, hogy széttörjük a láncot, nincs kín,
Ne félj, de nem változik semmi,
Ugyanazok az öreg napok, ugyanazok az öreg utak.
Az ismétlődő órák, rendben van.
Ugyanaz ismétlődik minden nap.
Nem lehet kitörni ebből az állandóságból.
Mint egy irányított bábu a ketrecben.
Elveszett hang...
Hallom a hangodat.
Ref.
Csak egy félredobott elképzelés,
Melynek gőgös hangja
Szabadon száll a szélben.
Indulás!
Távolítsuk egy a láncot!
Tárd szét szárnyaid!
Irány a zöld világ...
A fénylő napsütésben, egy napon elkezdődik.
Minden nap, mint egy rabon a lánc.
Ugyanaz az út, ugyanaz a történet.
Be szeretnék lépni erre az ismeretlen területre,
Pokol, tudom, hogy nem tudsz megállítani.
Amikor megpillantom a fényt
A szárnyak a hátamon, szóval itt a repülés ideje.
A hitem most szárnyra kel!
Ref.
Felébred a szürkén beborított Nap.
Az ellenfelet elűzi,
Holnapig bezárja.
Indulás!
Távolítsuk egy a láncot!
Tárd szét szárnyaid!
Irány a zöld világ...
Készen állsz, hogy felkelj, repülni fogsz velünk!
Készen állsz, hogy felkelj, repülni fogsz velünk!
Készen állsz, hogy felkelj, repülni fogsz velünk!
Készen állsz, hogy felkelj, repülni fogsz!
Készen állsz, hogy felkelj, repülni fogsz velünk!
(A sötétség felébreszt, növeld még a fényt…
Készen állsz, hogy felkelj, repülni fogsz velünk!
A sötétség felébreszt, növeld még a fényt…
Készen állsz, hogy felkelj, repülni fogsz velünk!
Indulás!
Távolítsuk egy a láncot!
Tárd szét szárnyaid!
Irány a zöld világ...
|